Oldalmenü
Szavazás
Melyik a kedvenc autó gyártód?
Amerika
Európa
Japán
Korea
KGST

Rába a Traktor gyártásban.

A Rába cégbejegyzés szerinti nevén a Magyar Vagon és Gépgyár nevet viselte, amely először a vasúti járműgyártásban majd teherautók, kamionok, futóművek illetve diesel motorok gyártásában szerzett világhírnevet és elismerést. A járműgyártás és mezőgépgyártás házasságát évtizedek óta több vezető világcégnél meglehetett figyelni. A két fajta tevékenység együttes folytatásának nálunk is vannak hagyományai. A Magyar Vagon és Gépgyár Hanomag W. D német licenc vásárlással 1914-ben valósította meg a K-1 és K-2 típusú motoros ekék gyártását.. A gépgyár 40 lóerős Rába motorekéje 10 óra alatt 7-8,5 katasztrális holdat tudott fölszántani. Már az első világháború előtt keresettek voltak a német gyártók által kifejlesztett motorekék. Ezek a merev tengelyű, a munkagéppel összeépített erőgépek könnyebbek, mozgékonyabbak és olcsóbbak voltak (beszerzési ár, fenntartási költség vonatkozásában) az egyéb szántógéprendszereknél. A kis fogyasztású motorekék a háború idején különösen fontosakká váltak. A Rába kistraktor kéthengeres, négyütemű benzin vagy petróleum üzemű motorral készült. A Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. 1930-ban jelentkezett a Rába kistraktorral. Az új konstrukció hiánypótló volt a hazai piacon, a kisebb mezőgazdasági üzemek erőgépellátását szolgálta, és a Rába-15 nevet viselte A győri kistraktor 15 lóerős benzin vagy petróleum üzemű motorjával, 900 kg-os önsúlyával és kedvező árával- amely a 20-24 lóerős traktorokénak a felét tette ki - versenyképes termék volt. Elterjedését egyrészt a világgazdasági válság következtében összeomló piac, másrészt a gép szolgáltatásainak szűkössége (előremenetben csak egy sebességgel rendelkezett, vontatásra nem volt alkalmas) akadályozta meg. Mindössze 45 darab készült belőlük. Az 1924-ben megszületett  Rába Mindenes kistraktor gyártását és értékesítését csak az 1930-as években tudták megkezdeni. A Rába, a kistraktorok hiányosságain okulva, erősebb és nagyobb tudású benzinmotoros erőgépet szerkesztett. A 20-25 lóerős Rába Mindenes traktor már négyfokozatú sebességváltóval rendelkezett. Gumikerekei és megnövelt sebessége révén alkalmas volt vontatásra is. Győr ennek ellenére sem nem vált a traktorgyártás fellegvárává, hiszen 1944-ig csak mintegy 250 traktort készítettek. A második világháborút követően a gyár államosítása után a járműgyártás fellendítése került újra a középpontba és a mezőgazdasági erőgépek gyártását teljesen abbahagyták. Időközben a Magyar mezőgazdaság jelentős fejlődésen ment keresztül. Kialakult a nagyüzemi gazdálkodás, megalakultak a Termelő Szövetkezetek és az Állami Gazdaságok, illetve a több gazdaságot átfogó termelési rendszerek, amelyek munkája nyomán elismerésre méltóan növekedtek a termelési hozamok.
   A mezőgazdaságban végbement szervezeti változások a termelési eredmények, azok stabilizálásának és továbbfejlesztésének igénye újfajta, hazánkban eddig nem látott mezőgazdasági termelő eszközök használatát és gyártását követelte meg. A kialakult helyzetben a mezőgazdasági termelési rendszerek és az állami irányítás kérésére (utasítására) a Rába 1975-ben újra mezőgazdasági erőgépek gyártását kezdte meg az amerikai Steiger Cougar II traktor licencének megvásárlásával, és Rába-Steiger 245 néven történő gyártásával, a korábban is traktorgyártással foglalkozó nemzetközi hírű Vörös Csillag (korábban HSCS) Traktorgyár kispesti gyárában. A Rába Steiger a nagyüzemi talajművelés meghatározó jellegű erőgépe lett. Forgalmazása és használata szükségszerűen erősítette a Rába és a mezőgazdasági szervezetek üzleti műszaki kapcsolatát. Így került sor arra, hogy a Rába MVG. a Rába traktorok IH licenc alapján gyártott munkaeszközeivel évről-évre bővítette mezőgazdasági munkagépeinek választékát. Megjelent 1977-ben a Rába-180-as univerzális, a korát meghazudtolóan rendkívül korszerű négykerékmeghajtású, univerzális többcélú eszközhordozó mezőgazdasági erőgép, amelyet néhány évig sorozatban is gyártott a kispesti üzemegység. Megépítették a Rába-500 traktorok prototípusát, amelyből állítólag 7 példány is készült. Ezek dupla, egyenként 245 lőerős motorral készültek, így a közel 17 tonnás gép 490 lőerős volt. Bemutatták 1980-ban az újabb típusokat, a Rába-Steiger 250-est és Rába-Steiger 360-ast. A traktorgyártás átkerült teljes mértékben Győrbe, a kispesti gyárban leállították a Rába Steiger-245-ös gyártását. Befejezték az ugyancsak itt gyártott Rába-180-as előállítását is. A győri gyár a 80-as években kb. 300-400 darab Rába Steiger erőgépet gyártott évente, amelyek döntő többsége itthon állt munkába.
   A Rábához csatolták a régi Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat és a Szentgotthárdi kaszagyárat is. Mosonmagyaróváron és Szentgotthárdon készültek az Rába-IH munkagépek. 1985-ben megjelentek a Rába-280-as és a Rába 300 traktorok nullszériás példányai, amelyek sorozatgyártására nem került sor. Ekkortól kezdődött el a Rába-15 kistraktor gyártása is, amelyből több ezer darab készült, és rendkívül népszerű lett hazánkban. A nagytraktorok között a legtovább gyártásban csak a 250-es sorozat maradt, amelyet a rendszerváltás után kb. 1996-ig viszonylag nagy darabszámban gyártottak, már korszerűsített motorral, 1998-ban összeszereltek néhány 320-as típusjelzésű Rába traktort, de ezekből sem készült nagyobb sorozat. A régi gyáregységek különváltak és az örökölt licenc munkagépek gyártásával próbáltak több kevesebb sikerrel, életben maradni hanyatló mezőgépiparunkban. A Rába MVG külön üzemegységekre bomlott. A gyár mostani képéből az egykori nagy Traktor és Mezőgazdasági Munkagépgyártó Vállalatra már semmi nem emlékeztet...


Rába 15

Rába 180


  Rába Steiger 245  

Rába Steiger 250


Rába Steiger 280

Rába Steiger 300

RÁBA Steiger 320

Rába Steiger 360

Diavetítő

Kapcsolat:         

   Webcím:            www.keletiblokk.mlap.hu
Szerkesztő:      Dezső József (Jocivan)
Email.:                dezsojoci@freemail.hu